n w    w w w w

baner
A kommunikáció szintjei
Tartalomjegyzék
A kommunikáció szintjei
2. oldal
3. oldal
Minden oldal

A kommunikációs folyamat jellegzetességei - A kommunikáció szintjei

Az emberi kommunikációt az különbözteti meg az összes egyéb formától, hogy olyan folyamat, amely révén az egyik tudat kapcsolatba léphet a másikkal.
A társadalmi kommunikáció a társadalmat alkotó csoportok, egyének információcseréje, amely magába foglalja két ember kapcsolatát és a technikai eszközök közbeiktatásával megvalósuló tömegkommunikációt is.

A társadalmi kommunikáció szintjei:


•    intraperszonális kommunikáció
•    interperszonális kommunikáció
•    csoportkommunikáció
•    tömegkommunikáció
•    interkulturális kommunikáció

A kommunikációban résztvevő egyén szintjén beszélhetünk intraperszonális kommunikációról. Az intraperszonális kommunikáció belső folyamat, értelmi és érzelmi szintünkön folyik, a gondolkodás, megértés műveleteit, a valóság tárgyaival, jelenségeivel kapcsolatos viszonyunk gondolatainkban való tükröződését jelenti.

Az interperszonális kommunikáció, közvetlen, két személy között zajlik. Mivel lehetőség van az üzenetre azonnal reagálni, egyben ellenőrizhetjük, hogy sikerült-e pontosan átadni. Módunk van az ismétlésre, a korrekcióra. Ez a kétoldalú információcsere a leghatékonyabb.

A csoportkommunikáció befogadói oldalát egy bizonyos szempontból homogén, meghatározható számú sokaság alkotja. Ilyenek a különböző rendezvények kommunikációs szituációi vagy pl. a belső tájékoztatást szolgáló hírlevelek. Az információáramlás nem feltétlenül kétirányú és közvetlen. 
A tömegkommunikáció közönsége nagy létszámú heterogén, ún. arctalan tömeg, amelynek tagjai között kapcsolat nincs. Tekintettel arra, hogy az adótól földrajzilag is távol vannak, sőt technikai eszközök láncolata iktatódik az adó és a vevő közé, a visszacsatolás csak késve vagy egyáltalán nem jön létre. A zajforrások és a befogadó szelektív figyelme is rontja az információcsere minőségét. Modern korunkban mégis alapvetően erre épül a társadalmi kommunikáció, mert ez biztosítja az üzenetek nagy tömegekhez való szinte azonnali eljuttatását.

Az interkulturális kommunikáció fogalmát a köztudat csak a különböző nyelvi közösségek közötti kapcsolatokra szűkíti le, holott egyazon nyelvközösség csoportjai, képviselői között is jelentős kultúrabeli különbségek vannak. A társadalom eltérő iskolázottságú, szakmájú és családi hátterű csoportjainak érintkezésében ezek a különbségek kommunikációs zavart okoznak. A leggyakoribb gondot a kódolás-dekódolás, a kommunikációs csatornák hozzáférhetősége és használata jelenti.


Olvasmány


Buda Béla: Kommunikáció és kultúra. in: Szavak, jelek, szokások. 1998. Windsor Kiadó