n w    w w w w

baner
Címlap A kódolás nem verbális kategóriái - A nem verbális jelek funkciója
large small default
A nem verbális jelek funkciója

A nem verbális jelzések alapfunkciója, hogy közvetítsék azokat az információkat, amelyeket a nyelv segítségével nem tudunk vagy nem akarunk kimondani.

A nem verbális kódok funkciói:

•    a szituáció kezelése
•    önmegjelenítés
•    emóciók kifejezése
•    attitűdök jelzése
•    a szituáció befolyásolása.

A társas helyzetbe való bekapcsolódást szemkontaktussal, gesztusokkal, mozgással, mimikával jelezzük. A fogadtatásról szintén hasonló visszajelzést kapunk. A helyzet változására – unalom, konfliktus kialakulása stb. testbeszéddel is reagálunk.

A kommunikáció lezárásnak csalhatatlan előjele a testmozgás iránya és intenzitásának növekedése.

Az  ember önmagáról alkotott képét számtalan formában közvetíti a külvilág felé, ez sugallja öltözködése, erről vallanak használati tárgyai, szokásai, amelyek egy része státusszimbólum, vagyis a társadalom értékrendjében magas presztízzsel bíró tárgy vagy elegáns és költséges hobbi. Általában mindenki  igyekszik pozitív képet kivetíteni magáról.

Az érzelmi jelzések eszközei: a mimika, a testmozgás, a térszabályozás, távolságtartás.
Ez kultúránként igen jelentős eltérést mutat, és a kulturális eltérések ismeretének hiánya konfliktushelyzeteket teremt. Máshogy juttatják kifejezésre örömüket és bánatukat, lelkesedésüket, csalódottságukat és megbántottságukat az egyes szubkultúrákhoz tartozók. Elég csak a „sírva vígad a magyar” mondásra gondolni, vagy a roma kisebbség gyászolási szokásaira.

A partnerrel, a beszéd tárgyával, a szituációval kapcsolatos hozzáállást, az attitűdöt, vagy annak változását is számos jel közvetíti. Árulkodik az érdeklődés csökkenéséről a szemkontaktus hiánya, a hanghordozás, a beszédtempó stb. Az attitűdök dekódolásában hangsúlyozottabb szerepet kapnak a nem verbális jelzések. “Hiszem, ha látom!” szólás is ennek igazolása.

A kommunikációs folyamat résztvevõi igyekeznek irányítani a folyamatot, hogy ez nem mindig sikerül, jelzik a magánéleti és a közéleti viták. Szemléletes példái a televíziós kerekasztal-beszélgetések, ahol a meghívottak dominanciára törekszenek, és egymás szavába vágva megfeledkeznek arról, hogy az egész beszélgetés a nézők informálása miatt jött létre, nem a vita kedvéért. Sokkal hatásosabb a testbeszédet – szemöldök, fejmozgás, gesztusok- alkalmazni, hogy a beszédjogot megszerezzük, mintsem túlkiabálni a többieket.